Hagyományos pajzs, zöld és kék mezőre osztva. Felső mezejében kiterjesztett szárnyú, fejével jobbra forduló arany sas, csőrében arany koszorút tart; az alsó mezőben középen két függőlegesen lebegő, kifelé ívelt helyzetű ezüst csuka.
Szimbólumok értelmezése: Abádszalók címerében a zöld mező a mezőgazdaságra utal, a kék mező a Tiszára, a sas a település egyik részének névadójára, a honfoglalás korban itt birtokos Aba nemzetségre, míg a halak a település másik részének régi pecsétjét idézik, egyben a halászatra utalnak, mely a mezőgazdaság mellett az egyik legfontosabb megélhetési forrás volt.

Abádszalók város a Tisza bal partján, Szolnok és Tiszafüred között középtájon, a Nagykunság nyugati határán, közvetlenül a fejlődését mindinkább meghatározó Tisza-tó mellett fekvő, 5000 főt meghaladó lélekszámú település.
A mindig mezőgazdasági termelésből élő falu, két községnek, Tiszaabádnak és Tiszaszalóknak az egyesüléséből jött létre történelmünk során.
Abádot Anonymus említi először, mint a XIII. században fontos tiszai révhelyet, s mint Thonuzoba besenyővezér birtokát.
Szalók, mint török eredetű név - a Szalók nemzetség szállásterülete - a honfoglaló magyarság törökös elemeire utal, mely településrész 1697-ig folyamatosan lakott hely, majd elpusztulhatott, mert 1717-től tudunk arról, hogy megindult a községi élet. 1849-től a két településrész több alkalommal egyesült és vált szét, majd végleges egyesülésére - közakaratra - 1896-ban került sor. Ezen esemény centenáriumát 1996-ban ünnepsorozattal köszöntöttük.
Településünk életét és lehetőségeit alapjaiban változtatta meg a kiskörei duzzasztómű elkészülte után a Tisza-tó, melynek szigetekkel tarkított, duzzasztással létrehozott mesterséges, 127 km2 nagyságú árterületéből a 14 km2 egybefüggő, szabad vízfelülete Abádszalóknál található, ezért is válhatott a csendet, nyugalmat szerető, a vízisportoknak hódoló, a horgászatot, vadászatot kedvelő turisták paradicsomává.

Vendégeink elhelyezését, ellátását szolgálja közel félszáz vállalkozás, éttermek, büfék, sportpályák, vendégfogadók, üdülőházak, camping és csónakkikötő. A strandolást a 900 méter hosszú parton 400 méteres szabadvízi strand biztosítja. Lakosságunk és vendégeink szabadidejének tartalmas eltöltését, kikapcsolódását szolgálja évek óta a keleti régió egyik leggazdagabb nyári programját kínáló "Abádszalóki Nyár" kulturális, képzőművészeti és sportrendezvényeket felölelő sorozata, mely közel tíz éve nemzetközi méreteket öltött.
Településünk büszke értékeire, ezért óvja is azokat. Az 1996-ban az egyesülés centenáriumára kiadott és a település történetét hét évszázadra visszamenően felidéző, igényesen összeállított könyv, a szintén '96-os születésű községi címer és zászló, az Abádszalók szellemi és építészeti értékeit védő társaság, a műemlék római katolikus templomunk - melynek oltárképeit falunk szülötte Kovács Mihály festőművész készítette - egyediségével nemzetközi hírű babamúzeum mind-mind jelzi, hogy Abádszalók épít hagyományaira, azokra az értékeire, amely a víz mellett még tartalmasabbá tehetik mind az itt élők, mind a vendégek hétköznapjait.

Abádszalók az irodalomban: